Kéthetes kalandozás Vietnámban és Kambodzsában 2011 márciusában a Nyúl évében.

Benda Lászlóval Hanoitól Angkorig a távoli Leszálló Sárkány öblén át visz az utunk a felmenő ágban lévő Indokínában

Archívum Utazás

2011 03 17

Vietnám, Kambodzsa

A nagyobb térképért kattintson a linkre

Hanoi
A szallodaban a frakkos londinerek sorfalat allnak az ernyokkel, hogy a buszrol leszallva ne azzunk meg.
Ez igazan dobbenetes latvany, es meg azt is feledteti, hogy errefelé állítólag 100 eve nem
volt ilyenkor ilyen iteletido. 10 fok van.Márpedig aA helyi torvenyek szerint az
iskolasoknak 10 fok alatt nem is kell iskolaba menni. Amugy esik Hanoiban. Talán mert szaraz evszak van?
A busz a repuloter mellett rizsfoldek menten vezet. 20 eve itt meg nem
volt csak egy egysavos ut, amin ha egy okrosszeker lepegetett, akkor
abban a tempoban jott utána minden busz is. Az akkori bicikliket felváltottak a motorok es mivel a motorok 95 %-a japan, ebben az országban a motor neve Honda.
Vietnamban 86 milioan elnek egy Magyarorszagnal haromszor nagyobb
orszagban. A lakossag 75 %-a 25 ev alatti. Szorgalmasak es torekvoek, ezert nem csak az utcan arult hihetetlen mennyisegu ennivalot es turistaholmit lehet eladni, a legkelendobb az oktatas, mint arucikk. S bar egypart rendszer van, ez allitolag senkit sem
zavar, mert az orszag fejlodik es amig gyarapodnak nem torodnek a politikaval. A fejlodest es a szorgalmat igazolja, hogy mar vannak magangazdasagok es mig nehany
eve, meg gabonabehoazatalra szorultak, ma a vilag harmadik legnagyobb
rizs exportore kozott tarjak szamon oket. Meg azokat a szigeteket is bevetik, amelyeket az ev egyik feleben, az esos evszakban ellepi a viz.   Nehany ev alatt hat hid epult a Voros folyon.
Ugyanakkor a nemzeti jovedelem pici es a letminimumot sem penzben
merik. Szegenynek az szamit akinek kevesebb mint havi 12 kilo rizs
jut, de nincs elegedetlenseg, mert nehany eve ugyanezt meg csak 6 kilo alatt kalkulaltak.

Ebben a kozegben olyan szallodabn lakunk, ahol az uvegliftbol
kiszallva antik butorok kozott gyonyoru modern szobaba erunk, a furdoeben
minden marvany, meg a szallodai festmeny is rendben van. A taviranyitasban olykor eltevedunk es a zuhanyok iranyitasa nemi kihivast jelent, jde elentem abszolvaltuk.
Fantasztikus helyre vitt minket Benda Laci vietnami baratja, aki programozo
matematikus es olyan arnyaltan beszel magyarul, hogy siman publikalhatna az Esben. Helyi folklor musort szervezett nekunk, volt ott szindarabtol a
nepdalig, tanctol a pipahoz hasonlito fura hangszerig minden.
A vacsora is doebbenetes izgalmas es finom volt, amelynek az elvezeti ertekebol csak az vont le valamit, hogy latszott a lehelletunk,
Itt ugyanis nincsenek felkeszulve  erre az idojarasra, ezert a haz teteje is csak imitalt, elvegre ez egy meleg orszag.
Maskor.
A tancosno szaja es a mienk is olyan lila volt, mint a gyerekeknek,
amikor nem akarnak kijonni a medence bol. De igy legalabb elveztuk a
forro levest es nem kellett aggodni, hogy izzadtsagcseppek jelennek
meg a homlokunkon a helyi rizspalinkatol.
Ennyi mara, holnap megyunk varost nezni.
Addig is probaljatok ki a grepruitot fuszeres soval es a
kukoricaszemeket palacsintatesztaban szigoruan egyenkent sussetek ki.
Akkor mind kulonall, finom. Megeri.

 

A hivatalos turavezeto  – merthogy helyi ero is kellett a csoporthoz, Maonak hivjak( ha-ha / – a Ho Shi Minh mauzoleumnal kezdte az utat. Minket ez cseppet sem zavart, mert o hozta fizikai valojat, a szellemi tartalmat pedig Benda Laci adta. Elmeselte, hogy hathatos szovjet segitseggel ket ev alatt epitettek fel a monstrumot, így a nagy testver szerezte be a marvanyt, amivel meg kell hagyni nem fukarkodtak.( mellesleg  a mauzoleumepitesben is rutinban voltak. Mondhatni.) Mauzoleum van, de
a nagy vezer halalanak evfordulojarol nem emlekeznek meg, hiszen Ho apo, ahogy itt nevezik mindig is elni fog.
A Ho Shi Minh kultusz  semmihez sem foghato. Megneztuk Ho apo hazat, ami mar csak azert is erdekes , mert a legendasan puritan vezer egy korabbi villanyszerelo hazaba koltozott be. Tette mindezt azok utan, hogy 1954-ben Bien Khien Fhunal legyozte a franciakat es persze rogton felajanlottak neki, hogy foglalja el a francia fokormanyzo palotajat.  Felment a lepcson, fintorgot es kijelentette, hogy rossz szag van. Akkor a szemelyzet persze nekiallt szelloztetni. Nehany nap mulva Ho visszament, ismet beleszagolt a levegobe es azt mondta, hogy ez a palota meg mindig a franciaktol szaglik, majd sarkonfordult es bekoltozott a villanyszerelo hazaba. Hat ilyen nagyszeru ember volt ez a Ho!

A vietnamiak azt mondtak, hogy mindossze ket hibaja van, nevezetesen,hogy nem nosult meg es hogy tul sokat dohanyzik. Ebbol az utobbi Laci szerint ketsegtelenul igaz .
Az elmult evekben tobb ambiciozus partvezeto is azt hiresztelte magarol, hogy o bizony Ho Shi Minh torvenytelen gyereke. Az egyiktol meg is kerdeztek, hogy ez valoban igaz-e? Mire azzal a frappanas valasszal allt elo, hogy de hiszen mindannyian Ho Shi Minh gyermekei vagyunk.

A kotelezo Ho Shi Minh muzeum gyors lerohanasa utan ( amelyben a legerdekesebb a kapunal acsorgo kituntetesekkel  teleaggatott es a betelgyokerek ragasatol konkretan koromfekete fogu oregasszonyok voltak)  mar megnezhettunk egy szep, a hazak kozott megbuvo pagodat. Az itteni motivumok mindenhol visszakoszonnek. Peldaul a teknosbekan alldogalo fonix madar, melynek parosaban a teknos jelkepezi a foldet, a fonix az eget, a teknos az oregseget, a fonix a fiatalsagot, a kemeny es a lagy, a jin es jang parosat.

Az irodalom temploma volt a kovetkezo allomasunk, lenyugozoen szep epuletegyuttes, az elso vietnami egyetem. A kozeli  II. szazadban epult es ha jol ertettem az oktatas  az 1400-as evekben kezdododott. 300 even at tanitottak itt es ezalatt mindossze 1407 hallgato tudta letenni a hihetetlenul nehez mandarin vizsgakat, amely aztan falvaikba visszaterve feljogositotta oket, hogy az adminisztracioban magas allasokat tolthessenek be.
A belso terekben hatalmas Konfuciusz szobor magasodott ( mint a buddhak) es mi erezhettuk kivaltsagos voltunkat, mert a fobejaraton  juthattunk be, ami  az elozo evszazadokban csak a kiralynak es a kiralynonek adatott meg, evente egyszer.

Volt szerencsenk egy svedasztalosnk nevezett vietnami ettermben ebedelnunk, amibol a svedasztal nem volt igaz, az etterem egy tobbszaz fos gyar volt, de a vietnamihoz ketseg sem fert, es a tap is remek volt, mi a levest probaltuk ki es szo nem erhette a haz elejet.

Delutani hosszu barangolas es eltevedes utan megprobaltunk vacsorazni menni, de az eletosztonunk gyozott. Mert bar minden meteren ket ugynevezett guggolos helyen is lehet enni  – ami annyit tesz, hogy a helyi ero ul egy papirdobozon, elotte egy labos, mellette nemi hozzavalo es joszagu kajakat foz, amit mellette a jardan a kliens kis samlin el is fogyaszt, ezt azonban meg nem mertuk bevallalni. Laci szerint tobbe kerul a kezeles, mint a szallodai koszt, szoval maradtunk a feher abrosznal, es kemeny 1500 Ft-ert bevallaltuk a vacsorat, ami valodi penzkidobas volt, mert ennek toredekeert is ehettunk volna. Utana meg elindultu a vizibabszinhazba, ami Heller Agi szerint a kepzomuveszet, a folklor es a zene muveszi egyuttese volt, de  – bocsassatok meg erte –  szerintem Kemeny Henrik vasari Vitez Laszlojanak nedves verzioja egyhuru pengeton kiserve.

Az a helyzet, hogy este egy kis vietnamival tekertem. Es ez nem vicc! Tenyleg. Riksan mentunk varost nezni, ami felert egy tulelo turaval, tekintettel arra, hogy itt senki sem all meg. Ez az alapszabaly. Sem az auto, sem a motor, sem a gyalogos. Aki megall, halal fia. A jarmuvek, leginkabb motorok ugyanis kiszamoljak, hogy milyen sebesseggel mesz es kikerulnek. Ha pedig ijedtedben megallsz halal fia vagy, mert ezt a szamukra nem vart esemenyt nem kalkulaljk beled, igy azonnal  elutnenek. A riksazas azonban mely filozofiai gyakorlatnak is megtette, hiszen itt ertettem meg a rendszer mukodeset. Magyarorszagon ugye, mindig az szoritja le a  masikat, amelyik a nagyobb. Ha kis autoban ulsz eroszakoskodnak veled. Ha nagy autoval vagy, akkor a kisebbek elengednek. Itt mindig a  a nagyobb vedi meg a kicsit es az utolso pillanatban a busz elengedi az autot, az auto a motorost, a motoros a gyalogost. Esetleg hozza is er, de elengedi.

Ha Long

Szoval  nem szabad a sebessegen valtoztatni .ok ugyanis kiszamitjak, hogy
hogyan jossz es kikerulnek.ha tehat megijedsz es lassitasz konkretan a halal fia vagy.
Csak becsukott szemmel menni, ez az en modszerem. Mindezek mellett persze nem meglepo, hogy 40 km /ora a megendgedett sebesseg. A Ha Long obolbe tartunk es mi soforunk az ovatos fajtabol valo, o  inkabb a 30-at surolja. igy 8, azaz 8 ora alatt erkeztunk meg. A vegefele – meg annak ellenere is, hogy a busz a legjobb erettsegezo evi osztalykirandulas hangulatat vette fel)  ugy gondoltuk, hogy nem tortenhet velunk olyan, a mi miatt megerte volna az egesz napot a buszon tolteni
De amint felleptuk a  hajora, mindenki egy emberkent kijelentette, hogy ennél sokkal tobb is megerte volna.
Vendeglatonk, a hajo tulajdonosa Benda Laci regi baratja, aki Magyarorszagon tanult es dolgozott is egy jo darabig, majd hazajott es megvett egy szigetet, Vietnam egyetlen ezidaig magantulajdonba kerulo szogetet, amelyen szalllodat akarepiteni, egy teljes turistaparadicsomot. Munkatarsa  az egykor szinten budapesti egyetemi hallgato, ugy fogadtak minket, mintha a G7 erkezett volna meg 23 fos kiadasban.
Es a hajo? Liennek egyedileg epitettek.És hogy! Ahogy felleptunk a fedelzetre mindenki kapott egy szobat, ami olyan volt, mint egy tokeletes szallodaban. Zuhanyozoval fordokopenyekkel, minden szoba a tengerre nezett. Es a latvany? Nem tudok masra gondolni, mint a Jurrasic Park elejere. Egy valoszinutlen hely, amelyet kompjuterrel animaltak. 4000 zolddel benott kulonbozo formaju sziklatomb, erintetlen termeszet, amelybol ezidaig  nevet is csak 1600-nak adtak. Amint felleptunk a hajora, a tulaj beinditoatta a gepeszetet es mi ott hajoztunk a cet, sarkany, teve formaju vulkanikus sziklak kozott. Volt aki sirt.
Mint a szazadelon jatszodo filmekben. Megerkeztek a gyarmatositok. Furcsa formaju  mezedes sarga gyumolcsot pucoltak nekunk, ami olyan mint a durjan, de nem budos, majomkenyernek mondtak, kinaltak sarkanygyumolcsot, ez kivul egy  zold csapokkal disziett rozsaszin  valami, belul, mintha makot szortak volna bele, a lenyeg, hogy finom és edes… Aztan a tulaj nekiallt es maga sutotte meg a hatalmas rakokat es kagylokat,  tintahalat keszitett es meg sok mindent,, de a latvany mindent folulmult, Eva azt mondta es csak egyet tudok erteni vele, hogy egyfajta spiritualis elmeny kepzetet keltette.
Egy csodalatot napfenyes delutan, egy kristalytiszta ejszaka utan egy kodos reggelre ebredtunk. Ismet hajoztunk, mas fenyekben latszottak a sziklak, le nem ztudtuk venni roluk a szemunket. Kozben kitunoen szorakoztunk Keri Laci tobbszor es egyre jobban eloadott torteneten, akivel este kimentunk a szgetre, ot pedig a helyiek – a hajo kiszolgalo szemelyzete – meghavta egy teara. Ult kozottuk, es azt figyelt, mert tudos letere nem akarta elhinni, hogy nem fedez fel a nyelvi strukturaban valami olyan szabalyszeruseget, amely elvezeti a szoveg ertelmehez. De nem. Aztan meg nemi lelki valsagon is atesett, mert a helyi fiuk nekialltak csirket vagni a reggeli leveshez – es Laci a vendeglatas utan ugy erezte segitenie kellene, de nem tudta hogy mit tegyen, ami nem kevesse flusztralta. Ez azonban hala istennek nem akadalyozta meg abban, hogy reggelire egyen a frissen fott csirkelevesbol. A vietnamiak ugyanis imadjak a leveseket reggelire. Ez a masoik napon meg furcsasagszamba ment, de csapat tobbsege hamarosan leallt a reggeli omlettekrol es atalltunk a lvesekre. Elvegre Romaban elj ugy, mint a romaiak…

Delelott visszabuszozunk Hanoiba, ahonnan este repukore ultunk,  irany Hue, a királyi varos.
Hue

A boldogtalan  kiraly palotaja

A boldogtalam kiraly masodszulott fiu volt, de miutan a batyjat az apja tul csapodarnak talalta, ot emelte a tronra. Boldogtalan volt, mert egesz uralkodasa alatt harcban allt a batyjaval es a csaladi bajokat csak tetezte, hogy az orszag rossz allapotban volt, amit a kiraly a szivere vett. A felkeloket szegenyke kenytelen volt leverni es ez bizony fajt neki.
Ezert aztan  nyarra, oszre visszavonult egy szereny kis lakba, kore mesterseges tavat es szigetet epitett, a szolgait pedig olykor. elkuldte a vadonba vadallatokert. Ezeket aztan a zsebkendonyi szigeten szabadon engedtek, a kiraly meg batran levadaszta oket. De hat ha olyan szomoru volt!
Az izlese viszont ketsegtelenul kifinomult volt, mert a hely lenyugozo. A templom volt a dolgozoszobaja, ahol kozepen ulhetett a fo feleseggel, balra pedig a kivalasztott 5 foagyassal, akik
persze mind magasrangu mandarinok lanyai voltak, a tobbi agyas ( osszesen 103, a futottak meg kategoriabol) vartak,, hogy mikor kerul rajuk a sor. Naponta otot rendelt magahoz a kiraly, a lanyokat elokeszitettek , betekertek egy lepedobe, az eunuk a vallara kapta es ugy vitte be a kiralyhoz.
A palotat nem hagyhattak el, de gyerekeik allitolak lehettek. No nem a kiralyrol, mert az a mumsza miatt termeketlen volt. Bonyolult dolog, de ebbol is latszik, hogy  nem biztos, hogy szolganak rosszabb volt lenni, mint kiralynak.

A kiraly halala elott megirta az orszagertekeleset es 5000 kinai irasjelelel felvesette egy 20 tonnas marvanytombre , ami egyben a sajat sirkove). A kotombot a szomszedbol 500 km tavolsagbol usztattak le neki a folyon. Maga az iromany azert erdekes, mert a meltosagok meg kinaiul irnak, mig mindenki mas ugynevezett mom nyelven, ami a kinai eltorzitott valtozata volt, csak azert, hogy a kinaiak ne ertsek meg.

Aztan atmegyunk a citadellaba, ami valojaban a vietnami tiltott varos. Ide evszazadokig senki sem lepehetett be a kiralyon, szolgalokon agyasokon es eunukokon kivul. Negy negzetlilometer, hatalmas epueltegyuttes, bar a haboru alatt sok mindent leromboltak.
Gyonyoru palota, templomok, szinhazterem es minden mas.

Utana megnezunk egy hagyomanyos vietnami hazat, ami egykor egy mandarine volt. A vicc az, hogy itt az utolso lako szolgajanak a lanya mesel a hazrol.

A kert elvarazsolt tropusi csoda,, a fahej fat eleg megerinteni es maris olyan, mintha a kezedet egy zacsko fahejban aszaltad volna egy napig, de no itt minden, vegre  fan is latunk sarkany gyumolcsot, durjant, okolynyi fuget, mangot.

Vegul atmegyunk a kiralyno szentelyebe, ahol a buddhista fiuk eppen imadkoznak. Gyonyoru es megnyugtato latvany, a monotonitasa kifejezetten vonzo. A gyerekek meg kek ruhat oltenek es a fejuk tetejen meghagynak egy kis hajat, a tanultabbak citromsargat hordanak, aztan fele citrom fele arany es a bolcsek narancsszinube oltoznek. .
Amint valaki bonc lesz, levagjak a hajat es egesz eleteben kopasz lesz, de a hajat elteszik es halala utan abba tekerik be. Van aki csak nehany evre vonul be tanulni es utana kello bolcsesseggel visszater a polgari eletbe. Bekes vallas.

Mire vegzunk var hajonk, vizre szallunk es az Illatos folyon sarkanyhajoval terunk vissza a szallodaba.

Saigon

Mintha nem ugyanabban az orszagban jarnak, olyan tavol van Saigon Hanoitol.  Egy ora repuloutra es mondjuk 70 evre. Egy amerikai nagyvaros riksakkal es ahogy  mi hivjuk guggolos ettermekkel, ahol a helyiek esznek konkretan egesz nap, de ezt szo szerint kell erteni. Ejjel egykor ugyanakkora az elet, mint delelott 10-kor.
Felmerul az embernen a kerdes, hogy egy ilyen haboru utan nem gyulolik-e e a vietnaimak az amaerikaiakat. Vezetonk  Lien ( nana, hogy Magyarorszagon vegzett es Benda Laci baratja),  azt mondja hogy a legkevesbe sem, sot! Ok azt mondjak, hogy nem az amerikaiakkal volt a baj altalaban, hanem a rossz amerikaiakkal es a politikusokkal. A barokban es a falvakban amerikai slagereket jatszanak, minden tele van haborus szuvenirekkel es amerika behozta a luxust, a fenyuzo boltokat, szallodakat.

A Rexben lakunk, ami SAIGON legpatinasabb hotele, a belvarosban. A haboru idejen ez volt a nemzetkozi ujsagirok fohadiszallasa.  Azota persze felujitottak, de megtartottak a gyonyoru artdecos motivumokat es az egesz hazat atlebegi a kolonializacio romantikus baja. No persze nem a gyarmatositottak oldalarol nezve.
Ipari meretu a szalloda, a varos nagy Cartier,   Chanel, Ferraganmo,  Gucci boltjai itt vannak.  A tetoteraszon ralatsz a saigoni belvarosra, delutan visszamentunk a teton levo medencekbe csobbani egyet, kozben eleredt az eso, egyesek tajfunnak veltek, de mint kiderult egy normal hetkoznapi eso volt. A boy hatalmas esernyot adott a kezunkbe es nekilathattunk a varos bevetelenk. Saigon nem a muemlekeirol ismert. Itt mindenki csak shoppingol, mi pedig sokat kerdezunk Lientol a helyi eletrol. Epp most meselte, hogy miert ilyen magasak a hazak. A telek nagyon draga es az a lenyeg, hogy legyen egy- ket meterers also resz, ahol valamit arulni lehessen. Ha valaki nagyon meggazdagodik, akkor nem koltozik el, mert a hely a szerencses, ahol megadatott neki, hogy gazdag legyen, ezert ott helyben epit valamit.
Az atlag jovedelem 80 ooo ft, de nagy a szegenyseg,  mikozben 10 millio olyan ember el itt, akinek a jovedelme meghaladja az 500 000 ft-ot, amivel itt milliomosnak lehet lenni. Egy magyarorszagnyi embertomeg.
Csoda hogy olyan sok a luxus bolt?
De a valosaghoz z is hozzatartozik, ketszazezer helyi not vettek meg szo szerint uveggyongokert a szuleteszabalyozasi torveny alol kibujni akaro kinaiak es kamobodzsaiak.  Idejottek es noket vasaroltak. Mar csak azert is, mert arrafele sokkal kevesebb a no, az egykek miatt a lanymagzatokat elhajtjak.
Gyerekeket is futtatnak, ejjel kettokor is kint vannak a hatevesek, hogy ragot vagy sorsjegyet aruljanak. A fodrasz egyutt van a fogorvossal, de a fesu, mintha tisztabb lenne mint a fogo. Persze belatni a luxusrendelobe is.
Csak maszkalunk, es folyamatosan jobbnal jobb dolgokat eszunk.
Az Eiffel tervezte posta erdekes, hatalmas es regen innen telefonalt mindenki, ahogy gondolom a tudositasokat is innen adtak le. Ex ujsagirokent atelem ennek a romantikajat.

Mekong delta

Ha valaki a hetvenes evekben, amikor  a Mekong csak a harci jelentesekben szerepelt a hiradoban, azt mondja nekem, hogy egyszer itt hajozunk, nem hittem volna neki. Egesz napos  turara indultunk a Mekong deltaban. 4 km szeles itt a folyo es 27 meter mely. Az uszopiacot sajnos mar lekestuk, de a hagyomanyos fadzsunka romantikaja mindenert karpotolt. Kulonosen ugy, hogy utana egy csonakba is atszallhatunk. Eloszor azt hittuk, hogy ezt a hosszu keskeny takolmanyon evezhetunk,  en legalabbis erre jelentkeztem, de vegul nem hagytak. Igaz, amikor lattam, hogy ez olyan, mint a gondola, azaz allva eveznek, de egyszerre ket hosszu evezovel, amikkel keresztbe hadonasznak, nem ontottam krokodilkonnyeket.

Csodas bambuszok es palmak alatt evezni, a surun benott lotuszos pedig olyan a szello hatasara, mintha  lelegezne.

Utkozben megalltunk egy furcsa helyi templomnal, itt 7 millio hive van a kevesebb mint 100 eves mix vallasnak, a Cao Dainak. 4 vallas egyutt,  negy szin, negyfele kevert attributum, sok csicsa, az oltaron szines neon, haaat…

Megallunk nehany csaladi kezmuves uzemnel. Ott derul ki, hogy a rizst  – stilusosan – utolso szemig felhasznaljak, nincs olyan resze, ami ne lenne asznos. Nyilt langon puffasztjak ( zizi) aztan karamellizaljak, izesitik. A rizs hejabol rizspapirt keszitenek. Mashol olyan rizshartyat amibe a tavaszi tekercset csomagoljak.
Itt fozik a stollverket, a szabadban szaritjak a banant, csuda finom.
Megkerjuk hogy megalhassunk egy iskolanal. Nem szamitottak rank megis hihetetlenul kedvesek. Csuda edes gyerekek, minden terembe bemegyunk, az igazgato kijon udvozolni. Meselnek az iskolarendszerrol a napi eletrol. Az iskolat rszben az allami tamogatas reszben a mellette levo templom tartja el. A szulokmek csak az egyenruhat kell megvenni.
Ebedeleunk is egy szigeten a Mekong kozepen. Elefantful hallal kezdjuk, ez a legemlekezetesebb, a tobbi hat-het fogas mar az ugymond szokasos.
Innentol nemi Disnyland feeleng, boa a nyakba,  egy ujabb megalloban helyi zene, egy csalad produkalja magat, bevallottan civilkent. Meg jo hogy bevallottak.
Visszafele megallunk a helyi piacnal, ahol hatalmas tartalyokban szinultig tele ,kigyok kozott vallig merulve kotorasznak a kofak. szerintetek ki volt az elso aki megkostolta a kigyopalinkat?
Nana, hogy Heller Agi. Pedig azert nem egyszerru igy leinni a palinkat a kigyokrol.
Amugy iszunk mint a godeny dezinkficialas celjabol.
Phnom Penhbe tartunk es mar szamoljuk a napokat, a vege fele jarunk.
A csapat hihetetlen, olyanok vagyunk, mint egy osztalykirandulason, hihetetlen sokat rohogunk, mindenki mindenhova egyutt akar menni. Epp csak hogy nem enekelunk, a buszon mindenki egy kupacba tomorul, hatul van az elet, mint a konyhaban a hazibulikon.
Phmom Penh

A szallodank akkora, mint a parlament. A varos legelokelobb helye. Volt ideje megnoni, mert 32 evig epult. Nem volt ra eleg a penz. Most mintha rajtunk akarnak behozni az epites koltsegeit, irrealisak a hotel arai. 64-ben kezdtek el epiteni, Szihanuk idejen. Most mar a fia a kiraly, aki Csehszlovakiaban jart egyetemre, ott pedig az uralkodashoz elengedhetetlen szakon balettancoskent vegzett. Erdeklodesi koret illetoen tudni lehet, hogy utodlasat oldalagon kell majd megoldani. Hatalma persze nevleges, mert az orszagot Hun Szen iranyitja, a foldmuvesbol kulugyminiszterre majd elnokke avanzsalt egykori voros khmer, aki idovel atallt a jo oldalra. A voros khmerek Mao kulturalis forradalmat irigyeltek meg, a 3 ev munka, ezer ev mennyei boldogsag jelmondatot. Aztan 4 evre verfurdove valtoztattak Kambodzsat, 3 nap leforgasa kiuritettek Khnom Penh-t, aki ellenallt azt lemeszaroltK, a tobbseg kenyszermunkataborokban halt meg. 1,8 millio aldozata volt a Pol Pot rezsimnek, minden 4. Embert megoltek. Az ertelmiseget szinte utolso szalig, az maradt eletben, aki eltitkolta a vegzettseget es parasztkent elt. 74-ben 6 millioan maradtak, ma egy ketmagyarorszagnyi teruleten 15 millioan elnek.
Meg csak kivulrok neztuk meg a kiralyi palotat, a belseje holnapra marad. Lattuk a csodas  Nemzeti Muzeumot, mesebeli formaja van, tekergo gipsz diszek a teton, Nagat,  Buddha vedelmezojet szimbolizaljak. A csoda az Unalom pagodaja volt, ami igazabol U Na Lom, ami szempillat jelent, mert itt orzik Buddha egy szempillajat. Folyamatosan imadkoztak, es nem tudom megmagyarazni mitol olyan vonzo es a legkevesbe sem umalmas az az egyhangu dormoges, davenolas, no jo imadkozas, de ugy szippant be, mi a Szirenek Odusszeuszekat.
A kis templomnan fustolovel es vizzel megaldott bennunket egy oreg, sosem lehet tudni.
A boncok az udvaron tekergettek fel sarga lepedojuket, alias ruha, amit hosszasan fogtak, hogy le ne essen. Mit mondjak strapas egy melo.
Megneztuk Phmom asszony sztupajat, o volt a varos nevadoja, mert a nagy aradas idejen o talalta meg Buddha szobrat es ez egybeesett azzal, hogy a fovarost erre a helyre koltoztettek.
Volt egy kis cirkusz, mert a rendorok egtelenul sipitoztak, hogy nem lephetunk be a parkba, mert nem  fizettunk. Mikozben a park tele volt emnerrel. Azt hittek kivagjak magukat azzal, hogy a helyiek ingyen mehetnek parkba, a tristak nem, de ez nalunk nem jott be annyira.
Vetettunk egy pillantast a vasutallomasra, ami zarva volt. Ahogy Laci mondta a vasuti forgalom erre meglehetosen sekelyes, es ez fedni latszik a valosagot, ugyanis jelenleg egxetlen mukodo vasutvonanluk van. Ha naponta egyszer jon a vomaf, akkor kinyitjak az allomast, egyebkent zarva.
Most keszulunk enni valamit, megerdemeljuk .

 

A palota monumentalis, csodaszep – bar nincs meg 100 eves – megis utalom, ahogy az egesz orszagot.  Tortura belepni Kambodzsaba, mart ott mindenki undok, es vegig mindenki terrorizal. A palotaban keszult kepeket kitoroltetik a gepbol es ellenorzik. A rendor sipol, epp csak meg nem ver, sir az helyi kotelezo idegenvezeto, hogy neki milyen nehez a sorsa, mindenki a maga modjan koldul. Az etteremben egy tortura a rendeles,  a hotelben ( gyonyoru a folyo partjan ulni)  megszolnak, mert a svedasztalnal allitolag tul sokat eszunk. Jaj.

Ismet repulunk.

 

Siem Reap
Tudtuk, hogy Angkor fantasztikus lesz. Jelen Janos utmutatasainak megfeleloen ugyanis elolvastuk Csou Ta Kuan utibeszamolojat, aki a kinai kovet kiserojekent 1279-ben jart Csenlaban, azaz Angkorban. Ez a beszamolo az egyetlen korhu dokumentum errol a letunt civilizaciorol. Csak izelitoul:

Csenlában mindenki buddhista. Férfiak es nok konytyot viselnek. A nok csak szoknyat. de korantsem mindegy, hogy milyet. Pl, hogy ha nem kiralyi csaladbol szarmazó no ketiranyban szovott anyagu szoknyat viselt, azt nem buntettek meg, de megallapitottak, hogy nem tudja mi az illem. Ugyanakkor volt amivel nem vicceltek, cserepfedelu haza ugyanis csak a kiralynak es kornyezetenek lehetett. Emellett azonban minden haznak volt medenceje es furodtek a folyoban is.

A varost korbe mesterseges to es vizesarok vette koru.  A varoskapukat estere bezartak es utana mar a kutyakat sem engedtek be. Belül, ko bronz és aranytornyok mindefele..

A kiralynak 5 felesége volt és három, négyezer ágyasa.

A nőknek 10 nap után- ha ferjuk elutazott – mar nem kellett husegesnek lenni. Ugyanakkor vigyaztak az alakjukra. Szules utan azonnal felkeltek, hogy riszt fozzenek, amit “mehuk kapujara tettek” hogy karcsuak maradjanak. A kinai utazo szerint ez sikerult is, ugyanakkor koran oregedtek, a kronikas azt irja, hogy 20 evesen mar ugy neztek ki, mint egy negyveneves kinai asszony.

Persze koran is kezdtek az eletet. A szokas az volt, hogy 8 ev korul a szulok kivalasztottak egy boncot, akinek nagy unnepseg kozepette és sok ajandek fejeben el kellett vennie a lany szuzesseget.

A sulyos bunosoket nem fejezték le, mint akkoriban szokas volt, hanem elve eltemettek oket. Homokba astak, a foldet pedig ledongoltek.

Az elet  nagyon is konnyu volt errefele, nem csoda, hogy sok volt a kinai bevandorlo.
Fel 5-kor keltunk, hogy kierjunk a napfelkeltere.Ez annyiban sikerult, hogy felkeltunk, de a napfelktelte latvanya a felhokre valo tekintettel aznap eppen elmaradt. Pedig mi szantunk  ra egy orat, hiaba, ugyanakkor  keressuk meg a felhos egbolt pozitiv oldalat: elmaradt az ilyenkor szokasos 40fok is.
Az elso dobbenet az volt, amikor fel akartunk maszni egy templomra es a lepcsok olyan meredekek voltak, mintha egy egyenes falon lettek volna, a magassaguk pedig akkora, hogy Heller Aginak egy fok a terdeig ert. (Ezzel egyutt olyan gyorsan felszaladt, mint a nyul. Pedig ez inkabb maszas volt, mint szaladas. Kerdeztuk is hogy sportol-e, mire azt mondta, hogy ha a heti harom uszas, a napi torna es a gyaloglas sportnak szamit, akkor igen, egyebkent nem. De terjunk vissza Angkorba.
Kiderult, hogy azokat a hatalmas koveket evszazadokon at hogyan hoztak ide. A kovekbe lyukakat furtak, a lyukakba bambuszt tettek,  majd vizzel meglocsoltak, hogy megszivja magat. Ezeket a rudakat kotottek az elefantok utan. Egyszerre1000 elefant huzta a kotomboket 7km tavolsagbol.
Az epuletek alapja laterit, a kulseje konnyen faraghato meszko, ez fontos mert a laterit hetezer (!) evig moccanatlan, a meszko pedig csak ketezerig!
1 millio ember elt Angkorban, tobb tucatszorosa,  mint amennyien Londonban vagy Parizsban.
A franciak a XIX.szazadban kezdtek el a feltarast.Tanacsot pedig a Java szigeti Bonobodur rekonstrukcioajanak regeszeitol kertek. Azt azonban szerintem nem ok javasoltak, hogy a hatalmas mesterseges toban a feltaraskor meg mindig meglevo nepes krokodilnemzezseget egyek meg. Pedig ez tortent.
Angkor hatalmas teruleten helyezkedik el. Van hogy negyedorat is tuktukozunk, mig egyik helyszinrol a masikra erunk. De hat itt az evszazadok alatt jottek es mentek a kiralyok, es ahol eszukbe jutott a dzsungel kozepen epitettek egy ujabb templomot. penzuk es rabszolgajuk volt. A kutatasok szerint a maradvanyok 90 szazaleka meg a fold alatt van.
Ahogy Agi mondta, a tortenelemben csak a despotak tudtak ilyen sikeres civilizaciokat epiteni, azok is csak ott, ahol allami rabszolgasag volt. Kerdeztem, hogy akkor mi van a gorog demokraciaval, azt mondta az kivetel.

Jartunk Angkor Tomban, ami a kiraly palotaja volt. Preh Rupban, az atvaltozas templomaban, ami egy oriasiva epitett krematorium, a hit szerint egetes kozbent valtozott at a kiraly emberbol  istenne. Ugyanakkor itt volt a konyvtar is. Mas kulturaktol elteroen palmalevelekre irtak. Kinai baratunk  Csou Te Kuan meg nem ertette hogyan, mert mint irta nem volt se ecsetuk, se tusuk, mi mar tudjuk, hogy tuvel karcoltak a levelbe, azt bekentek egy olajos festekkel, lesimitottak es a festek beszivargott a resekbe.
Ta Prun volt a csucs, ezt meghagytak ugy, ahogy anno a regeszek megtalaltak, hatnorzongato elmeny. Ugyanakkor nem is tehettek volna mast, a templomot benottek a fak es, ha a hatalmas falakat korbefolyo gyokereket elbontottak volna, az epulet is osszedol. A magyarazat annyi, hogy az oserdoben a madarak szedtek a magokat. olykor elejtettek oket, a mag leesett a templom falara, kikelt, elkezdett noni. Evszazadok alatt a leggyolkerek rafolytak a falakra, benottek. Kanyarodtak, kunkorodtak, szetfeszitik es egyben osszetartjak a falakat. A latvany olyan osi es atavisztikus, mintha valaki azt uzenne, hogy az ember altal alkotott es a termeszeti szo szerint osszeno, elvalaszthatatlanul.
Ehhez kepest Angkor Vat csak a mereteivel nyugoz le. A hatalmas odavezeto hiddal, a tomerdek toronnyal es epitmennyel. Az ezer buddha folyosoval.

Erdekes volt a negy medence, ahol a kiraly furdott, vagy az ablakok, amelyeken mindenhol 7 oszlop volt. A templomba ugyanis csak a kiraly es az udvariak lephettek be, de a vallas nem zarhat ki senkit, tehat az oszlopok kozotti reseken mindeki figyelemmel kiserhette a szertartast.

Este lett es az idegenvezeto egy olyan ettermet ajanlott, ahol helyi tancokat lathatunk es 100 fele etelt tesznek ki a svedasztalra. Beneveztunk, bar a 10 dollar itteni leptekkel horribilis. Etel volt sokfele, tanc is volt apai anyaival, egy kb 200 emberre szabott hodaly, szoval  olyan erzest keltett, mintha nemet turistak lennenk egy balatoni gulyaspartin.

A csapat ugy dontott, hogy az esti repules elott delutan menjunk hajokazni
a Tom Leszap tavon, delelott pedig meg shoppingolnanak a varosban.
Mi Lacival ugy dontottunk, hogy visszamegyunk Angkorba, mert valoszinuleg soha tobbet nem jovunk ide. Senki sem akart velunk tartani. Aztan keso este valahogy ugy alakult, hogy ketten megis hozzank csapodtak, igy megtoltottunk egy tuk.tukot. Lang Eva es Heller Agi is velunk jott, es utana nem gyoztek halalkodni. Elozo nap ugynis vettunk egy Angkor konybet, amibol kineztem egy helyet  Preah Khan. S bar kisebb volt, mint a tobbi, de egyben lenyugozobb. Hogy ez azert volt, mert a sajat felfedezes orome mindig edesebb, azert, mert csodaszep szobrokat es reliefeket talaltunk vagy azert, mert itt nem volt tomeg, konkretan szinte senki, es mi jarhattuk be az erdo kozepen, ezt nem tudjuk, de mindenki aztmondta, ez volt a csucspont. Az epulet a korabeli egyetem funkciokjat toltotte be, hihetetlen szobrokkal mindenutt és fakkal korulnott falakkal. Gorog oszlopokhpz hasonlithato hengeres oszlopokkal, egy még fel nem ujitott rengeteg kicsi teremmel teli epulet.
Utana meg visszamentunk Ta Prunba, az elozo napi csucselmeny helyszinere.

A delutani hajozast az idegenvezeto javasolta, nem en, hala istennek, mert maga volt a borzalom. Erdekes volt latni, de ha letezik katasztrofa turizmus, akkor ezt nem nevezhetem masnak, mint nyomor turizmusnak. Hosszasan ugy hajoztunk, hogy latnivalonak nyoma se, meg novenyzet se sehol, csak sarga agyagreteg mindenhol. Es szemet, szemet. Jo kis turista ut. Aztan elhajoztunk a lebego falvakig,ahol a hazak a viz tetejere epultek. A gyerekeket aluminiumlavorba teszik a vizbe, es ugy koldulnak a turistahajok utasaitol, hogy a csonakokbol piciket ugrasztanak at elado uditovel, de kifejezetten életveszélyes helyzetben.

A lanyokkal cask sapitoztunk, Andrea kemenyen turte, hiszen o hamarosan visszajon ide jotekonykodni, tanitani egy kis faluba, Geza pedig levonta a tanulsagot: ugyes dolog infrastruktura nelkul turizmust csinalni.

A falvakban, amelyek mellett eljottunk  csak nadkunyhok allnak. amelyekben semmi, de semmi sincs, gazdag az, akinek van egy foggoagya, ennel melyebben mar nem hiszem, hogy lehet vegetalni. Kaosz, amerre csak nezunk, rongyos piszkos ruhak, elcsigazott arcok, fiatal fogatlan venasszonynak tuno anyak, akik abbol elnek, hogy a pici gyerek, amint meglat egy turista hajot, a nyakaba kap egy kigyot es pozol. Az elet mintha nem lenne mas, mint a napi ennivaloert valo harc es pont. Teljesen kikeszultunk, de azt mondjak ez nem olyan rossz, mert vannak falvak, ahol polora sem telik.

Alig vartam, hogy elinduljunk a repterre. Utalatos orszag, utalatos emberekkel. Azt mondta Benda Laci baratja Simon doktor, akit itt szentkent tisztelnek, hogy mit varunk egy orszagtol, ahol barkivel talalkozol arra gondolsz, hogy talan o olte meg az apadat vagy a gyerekeidet.
Mindenhol levesznek, mindenhol lefenykepeznek, mindenhol szivesseget tesznek. Ahogy Laci mondta, erti, hogy mit erezhetett egy amerikai turista magyarorszagon 1960-ban.

isteni volt atlepni a hatart, Vietnamba visszaerkezve ugy ereztuk, hogy visszatertunk a szabadsagba.

Az utolso nap mindenki az ajandekokat hajkurassza.Meg kielvezzuk az utolso csoda reggelit, egy utolso kozos vacsoraval zarunk a 17 oras ut elott.

A merleg 13 nap, 9 repules, 21 jobarat.

A csapat elhalmozott az otletekkel, hogy hova utazzunk legkozelebb.