Mennyire rugalmas az erkölcs?

A mai erkölcs két pillére Heller Ágnes előadása

Archívum Tudomány

2010.09.16.

Cafe Zsivagó Paulay Ede u 55.

A nagyobb térképért kattintson a linkre

Tisztességes ember az, aki magát annak választja és azzá válik – mondta Heller Ágnes, amikor azt kérdeztük tőle, hogy mennyire rugalmas az erkölcs, hogy hogy fordulhat elő, hogy az ember úgy gondolja szikla-szilárd elvei vannak, aztán legyen az általános társadalmi erkölcs romlás ( ha van ilyen) vagy egyéni kísértés, esetleg a hatalomhoz való közelség,egyszerre mindaz ami addig megkérd?jelezhetetlen volt lassan olvadozni kezd.

A válasz tömör, de a filozófusok mégiscsak évszázadok óta vitatkoznak róla. Erről is. És jó válasz csak akkor születik, ha a kérdést pontosan fogalmazzák meg. Heller azt mondta a morálfilozófia azt akarja tudni, hogy hol a kör középpontja, az a pont amelyben a teljesen tisztességes ember áll.(amilyen egyébként nem is létezik).

Az arisztotelészi filozófiai iskola arra keresi a választ, hogy milyen erények kellenek ahhoz, hogy valaki tisztességes legyen. Ezt nevezik szubsztanciális etikának. De ők is felismerik, hogy ez nem jó kérdés. Egyértelmű választ ugyanis csak szűk közösségekben vagy vallási csoportokban lehetne rá adni. Amit ugyanis egykor erénynek tekintettünk az később már nem számított annak vagy ami  bizonyos körökben dicsérendő, az máshol nem az. Mai példával éve az Alkaida önfeláldozó terrorizmusa, a gyilkosság csak a saját közösségükben erény. Triviálisabb példával élve évszázadokig elfogadott volt a köpködés, a reneszánsz első szabálya pedig az lett, hogy nem szabad a levesbe köpni. Vagy sokáig elfogadott volt a nyilvános szeretkezés, aztán ahogy az öltözködés, az erkölcs is szigorodott.

De az arisztotelészi iskola tévedésre világít rá Spinóza is, amikor azt mondja, hogy az évszázadokon átívelő keresztényi érték az alázatosság, elvesztette jelentőségét, míg a  büszkeség elveszítette bűnös jellegét. Ezt nevezi az etika relativizmusnak. De ahogy nem működik az arisztotelészi elmélet, Heller szerint a kanti tisztán formális etika sem ad semmi fogódzót arra nézve, hogyan is kell viselkednie egy tisztességes embernek.

A filozófus azt mondta, hogy a tisztesség egzisztenciális választás: az ember dönt, és dönthet úgy, hogy magát tisztességesnek választja és azzá is válik. Arra a kérdésre pedig, hogy honnan tudjam mi a tisztesség, elég Szókratészt meghallgatni: “Jobb igazságtalanságot elszenvedni mint elkövetni.”

Példaként az egykori besúgókat hozta fel Heller Ágnes. Aki nem volt hajlandó beállni a besúgók közé, az számíthatott arra, hogy nem lesz rendes állása, hogy egzisztenciálisan ellehetetlenül, hogy nem mehet külföldre vagy akár börtönbe kerül. Mégis az a tisztességes, aki a szókratészi elvet követi és inkább elszenvedi az igazságtalanságot, mint hogy másnak ártson. Nem azért, mert a szenvedés érdem, hanem mert ez az etikus magatartás. És ennek az előzményei már a tízparancsolatban is fellelhetőek, hiszen a nem tesz hamis tanúbizonyságot parancsa a tisztességes ember magatartása.

Ugyanakkor az igazságtalanság elkövetése, a mi árt és mi nem árt fogalma relatívabb, mint gondolnánk. Kétszáz évvel ezelőtt, mondta Heller Ágnes,az a férfi, aki magáévá tett egy szüzet tisztességtelen volt, hiszen a lányt egy életre bajba keverte, tehát igazságtalanságot követett el, ami rosszabb, mint igazságtalanságot elszenvedni.

A modern társadalom etikájának azonban csak az egyik alappillére a tisztességes ember. A másik a jó állampolgár.

A liberális demokráciákban a  jó állampolgárnak fontos hogy mi igazságos és mi nem az, ezért rajta tartja a szemét  a törvényeken és az intézményeken. Az igazságosság alapja, pedig az Alkotmány.

Heller az Egyesül Államokat hozta fel példának, amely szerinte a világ legerőszakosabb országa, rabszolgatartással és polgárháborúval terhelt földrész, mégis olyan hely, ahol az alkotmányt tisztelik és ahol szégyen, ha valaki nem fogadja el a Függetlenségi Nyilatkozat alap tételeit. Pedig az sem azt állítja, hogy az alaptézis a ” minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre” az igazság, hanem hogy mi ( az aláírók) vagyunk azok, akik ezt magától értetődőnek,  igazságnak tartjuk. Az amerikai állampolgárok pedig ezt elfogadják.

Nem csak az egyéni tisztesség fontos tehát, mondta a filozófus, hanem a jó állampolgár is, mert minél több tisztességes állampolgár van egy országban, annál szabadabb az az ország.