Róma a XVI. században

Csorba Lászlóval a Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatójával
Képzeljetek el egy időutazást. De tényleg! A várost úgy nézünk meg, ahogy Leonardo látta, amikor az utcáin sétált, amelyre Michelangelo álmodott tereket és szobrokat, ahol Bramante rajzolta a Szent Péter bazilika íveit. Azt a századot idézzük mely, amelyben Giordano Brunot megégették, amelyben cselszövésben és méregkeverésben remeklő Borgiákról suttogtak suszterek és bíborosok. III. Piusztól VIII.Kelemenig 17 pápa virágoztatta vagy tartotta félelemben a várost, melynek parkjaiban Tasso írt rímeket, templomaiban Palestrina vezényelt, műhelyeiben Amati készített hegedűt és Stradivari leste titkait.

Archívum Utazás

2013 április 3-7

A nagyobb térképért kattintson a linkre

A szervezők előre is elnézést kérnek, de a pestisjárvány és a boszorkányüldözés ezúttal kimarad a programból.

április 3. szerda 19:35   –  elutazás Budapestről

 A 16. század Rómájának van néhány főszereplője, akikkel folyton találkozni fogunk sétáink során. Hölgyek és urak, papok és laikusok, bankárok és művészek, apácák és kurtizánok, tisztességes fickók és nagy gazemberek. Sorsuk helyszínein járva, tetteiket követve, kezük máig fönnmaradt nyomát csodálva igyekszünk megsejteni valami többet is abból, ami az egyéni sorsok mögött munkál. Ha igaz az a filozófus mondás, hogy az antikvitás volt az emberiség „normális gyermekkora”, akkor a reneszánsz korát bízvást nevezhetjük az emberiség normális ifjúkorának. Az ember fölfedezte azt a világot, amelynek immár ő állott a középpontjában. Ennek a csodának a római fejezetébe nyerünk bepillantást e néhány nap során.

2013. április 4. csütörtök

Egy dúsgazdag bankár villájában indul a séta (ha valaki magával hozza Rómába a családi ezüstöt, stílszerűen belehajigálhatja a Tevere vizébe…), amelyet többek között a világtörténelem egyik legzseniálisabb festője, az Urbinóból származó Raffaello mester díszített szépséges freskóival. Az ihletet állítólag egy bájos pékleánytól kapta, akinek háza még ma is áll két sarokkal odébb – és ki tudja, vakolata tán máig őrzi a kedves keze nyomát… (Vonásait megcsodálhatjuk majd később a Palazzo Barbebriniben.) Majd átballagunk a Ponte Sisto gyaloghídján (pár évtizeddel öregebb korszakunknál, még a Quattrocento alkotta), és megkezdjük sétánkat Róma – és a világ! – első számú reneszánsz főutcáján: a Via Gulián.

Miről mesél a Gyula-féle utca? Mit akart a Városnak ezen a pontján megteremteni a lázas világuralmi ábrándoktól fűtött, ám a művész-zseniket tévedhetetlen biztonsággal kiválasztó Rovere pápa? Újra találkozunk Raffaellóval, aki ide tervezte a maga házát, továbbá nagyszerű templomot talált ki az arany- és ezüstművesek céhének. Mielőtt ide belépünk, az is kiderül, üldögélt-e színarany trónuson II. Clothar frank király, továbbá hogy miképp lesz egy pikárdiai patkolókovácsból püspök?

9:00                Villa Farnesina

Casa della Fornarina (Via S. Dorotea 19-20.)

A Via Giula meséi I.

– Raffaello „háza”

– Az Aranyművesek Szűz Mária temploma – Raffaello tervei alapján épült

szabad ebéd

Igaz-e, hogy amikor a Néró-féle kesztényüldözések idején a Város első püspöke, maga Péter apostol kiszenvedett a kereszten, alatta arannyá változott a homok? Az Aranyhegyi Szent Péter-templom arról is mesél, hogyan képzelte el II. Gyula pápa a Szent Péter-templom megújítását. Előbb Bramante, majd Michelangelo dolgoztak a terven. Bramante megcsinálta a makettet is – ezt ballagjuk körbe a délutáni séta első helyszínén. De honnan olyan ismerős ez a terv épp egy MAGYAR embernek…?

 Délelőtt eszméletlen luxus a bankár villájában – délután üdítő találkozás a zöldségkereskedők és kertészek népies motívumaival a trasteverei Mária templomuk belső falán. Majd gyakorolhatjuk a fuldoklást egy hamisitatlan antik fürdőszobában, együttérezve a zeneművészet védőszentjével, Szent Cecilia asszonnyal, akit így nem tudtak megölni, csupán a hóhér bárdja fosztotta meg életétől. Kiszolgáltatottságát megindító erővel véste márványba Stefano Maderna. Majd szembesülünk egy másik drámai asszonyi sorssal: a Tevere túloldalára visszatérve felkapaszkodunk a Cenci-család dombjára és emlékezünk arra a nőre, aki a modern korban emblematikus elsőséggel mondott nemet a családon belüli erőszakra. A szép Beatrice vérét vette a vérnősző baromnak, vagyis saját apjának… ámde a bíró… (folytatás a helyszínen).

15:00              Bramante és a Tempietto – a San Pietro modellje (Gianicolo)

S. Maria dell’Orto – a kertészek vallásos társulata

Santa Cecilia — szent a fürdőszoba padlóján

Monte dei Cenci – bűn és bűnhődés reneszánsz módra

2013. április 5. péntek

Akiért a (déli) harang szól… Egy spanyol család lenyűgöző karrierje a Városban: a Borgiák.

 Még (Parentucelli) V. Miklós kezdte el kiépíttetni a vatikáni „palotavárost” a Quattrocento közepén, de a századvégen már VI. Sándor díszíttette a falakat – ezért máig Borgia-lakosztály a legszebb szobasorozat neve. Az első Borgia-pápa egyébként III. Callixtus volt, aki azért kedves a magyar szívnek, mert ő rendelte el Hunyadi János törökellenes küzdelmeinek támogatására a déli harangszót. Unokaöccse, Rodrigo Borgia vitte tökélyre a reneszánsz életöröm élvezetét a pápai trónuson – és közvetett módon ebben gyönyörködünk mi is, amikor Pinturichio szépséges freskóit bámuljuk. És vajon ki az az aranyhajú hercegnő, aki Szent Katalinként hitvitázik a bölcsekkel? Tényleg az a hajdanvolt szépség, akinek hajtincse láttán a legnagyobb romantikus, Lord Byron így sóhajtott fel: „Bele tudnék szeretni ebbe az asszonyba…”? És hát vajon igaz-e mindaz a véres borzalom, amit róla meséltek a legsötétebb vatikáni pletykafészkek…?

 Kinek a trónusa állt a hatalmas Belvedere impozáns karéjában? A Borgia-titkok mellett legalább ilyen lenyűgöző az a nagyvonalúság, amivel Donato Bramante kőben, téglában megénekelte megbízója, II. Gyula pápa igényét a világ első uralkodójának rangjára. És miről beszélgetett Raffaello és Leonardo da Vinci, miközben föl s alá sétálgattak a Cortile del Belvedere oszlopcsarnokában…? Elszálltak-e a bölcs gondolatok örökre – vagy maradt-e mégis ennek emléke az emberiség kultúrtörténetében? Mi volt az a lélekrázó, földresújtó s égbeemelő élmény, amitől drámaian megváltozott a fiatal Michelangelo egész művészetfelfogása és stílusa?

Végtelenek a Vatikáni múzeumok csodái…

 Délután folytatjuk a Via Giulia meséit. Ki lehet az géniusz, aki Raffello örökébe tud (és mer) lépni – őt pedig Michelangelo követi? Hogyan születik meg Rómában egy egész kis Firenze? Mennyire súlyos Bramante kéznyoma a Via Giulián – és milyen végtelenül könnyed a Cancelleria általa tervezett árkádsora… Majd fölcsendülnek Angelo Branduardi világslágerének dallamai, hogy bevezessék a jó pap legendáját. Micsoda pszichológiai telitalálat egy katolikus szenttől, aki hivatásos moralistaként elvileg sosem engedhetne az erkölcsi elvárásokból, hogy mégis csak ennyit kér a menhelyre gyűjtött, árva kis csavargóktól: „Legyetek jók, ha tudtok…!” Végül gyakorlati receptet kapunk arra vonatkozóan, mi a teendő, ha a kis Massimo herceg halottként fekszik gyermekágyában, ám a hercegasszony nem akar belenyugodni abba, hogy nem kapott kellő lelki útravalót…

9:00                Vatikáni Múzeum – egész délelőtt, főleg a 16. századi vonatkozások kiemelés, különös tekintettel a Borgia-lakosztályra

szabad ebéd

15h A Via Giula meséi II.

– Antonio da Sangallo és a Palazzo Sachetti

– II. Gyula álma: egy új világbirodalom törvénykezési központja

– „Legyetek jók, ha tudtok!” (Chiesa e Casa di S. Philippo Neri)

– S. Maria Nova és a Palazzo Massimo alle Colonne – a szent és a kis herceg

– Cancelleria– az Egyházi Állam szívében

2013. április 6. szombat

Vajon kinek ajándékozta szívét a sudár Giulia Farnese? Ha Giacomo della Porta keze nyomán fölragyogó szépségét csodáljuk a Szent Péter-dóm szentélyében, megsejthetjük-e vajon, mekkora szenvedély (vagy számítás?) lehet egy pápa szerelme? És kit hívott „alsószoknya-bíborosnak” a csípős római népnyelv? Vállalnánk vajon egy ilyen gúnynév viselését, ha végül a fejünkre tehetnénk a pápai tiarát? Szédületes magasságokba ívelt föl a Farnesék karrierje, és az utókor csak hálás lehet ezért nekik, hiszen palotájukat tartják a legszebbnek az Örök Város összes épülete közül…

Praktikus ismereteinket gyarapíthatjuk azzal, hogyan kell kielégíteni megunt szeretőnket (aki történetesen négy gyermekünk anyja…), ha fiatalabb szépség ejti rabul öregedő egyházfői szívünket… Majd sírok előtt hajtunk fejet, ismételten adózunk az urbinói festő lángeszének és kiderül az is, hogyan akart saját birodalmat teremteni magának a század talán leggátlástalanabb kalandora, akit „valenciai”-nak hívtak barátai és ellenfelei, pedig az itáliai azzuro alatt látta meg a napvilágot. A század alkonyát végül lobogó máglya lángja festi vörösre, melynek fényénél eltöprenghetünk azon, mi köze Kossuth Lajosnak az édesköményhez?

9:00                Palazzo Farnese

Giordano Bruno emlékműve

Locanda della Vacca – mit kapott ajándékba a pápa szeretője?

S. Maria in Monserrato – Borgia-pápák sírjai

Panteon – Raffaello sírja

szabad ebéd

du. S. Maria della Pace (Bramante, Raffaello)

Casa di Fiametta (Coronari 156., Via Aquasparta) – Cesare Borgia szeretője

S. Agostino – Raffaello

Palazzo Barberini – szemben a Fornarinával

Bonusz: a Piazza Navona évszázadai és a Vatikán asszonya

2013. április 7. vasárnap

A német zsoldosok ripityára verték szét a velenceiek római templomának előterét, mégis fönnmaradt egy márványtábla arról az asszonyról, akinek ifjú szívét egy daliás bíboros rabolta el… Majd fölemelkedünk a Cordonata fenséges lépcsősorán az ókori Róma egykori főterére, a Capitóliumra, ahol manapság Michelangelo konpozíciójában egyesül az antik történelmi örökség méltósága az érett reneszánsz építészet csodáival. És sovén szívünk feldobog, amikor elolvassuk, milyen szöveget vésetett föl VIII. Kelemen pápa annak a palotának a homlokzatára, amelyben máig ott székel Róma polgármestere…

És újra Michelangelo: a II. Gyula pápának kitalált monumentális-síremlékterv épp a nagyszerű mecénás korai halála miatt nem valósulhatott meg, de még töredékei is ámulatba ejtik utókorát. Márvány Mózes figyeli visszafojtott indulattal az aranyborjú körül őrjöngő népet és közel a pillanat, amikor közibük vágja a tízparancsolat kőtábláit…

 Sátortábor öleli körbe Esztergom várhegyét a kereszténység legnagyobb Mária-templomának egyik kápolnájában. A magyar királyok egykori székhelyét a török félholdtól akarja visszavenni a keresztény sereg és miközben halálos ágyugolyók süvítenek el a magasban, odalenn fölcsendül Claudio Monteverdi muzsikája, amit tán éppen maga a mester játszik elmélyülten viola da gambáján a mantovai herceg és a pápai sereg tisztjeinek szórakoztatására…

Emlékszünk még a szépséges Cenci-lányra, Beatricére? A Város lakóinak igazságérzete végül elégtételt adott neki – így megbékélt szívvel vehetünk mi is búcsút az emberiség normális ifjúkorának Rómájától…

San Marco – a pápa szerelme és az utókor (Vanozza Cattanei)

Capitolium – a pápával a török ellen!!!

Via Cavour – egy elhagyott pápai kedves keservei

S. Pietro in Vincoli – Michelangelo álma

szabad ebéd

S. Maria Maggiore – „Vitézek, mi lehet / e széles föld felett / szebb dolog az végeknél?”

S. Maria dei Capuccini – egy gonosz bíró bűnhődése

utazás a reptérre (Fiumicino): 21:55 – indulás Rómából

Az árban mint megszoktátok szinte minden benne van: repülő+illetékek, transzfer, négycsillagos szálloda reggelivel, komplett program

Az ár nem tartalmazza a reggelin túli étkezéseket és a belépőket
Ár kaviart tagoknak:  228 000 Ft
nem tagoknak: 239 000 Ft