Szentpétervár

Sz. Bíró Zoltánnal az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Putyin és Medvegyev azt állította ő Oroszország legjobb magyar ismerője, ezért többször találkoztak vele, mint a mindenkori miniszterelnökökkel. Ki más vezethetné tehát a kaviartot az orosz századok és a Néva menti csatornák között?

Archívum Utazás

2010.05.21

A nagyobb térképért kattintson a linkre

Szentpétervár. Dosztojevszkij , Puskin és Gogol, Csajkovszkij, Muszorgszkij és Repin városa. Cári pompa, báj és kellem, az épületeken tonnányi arany. A Néva partra Versaille-t álmodó uralkodó százezreket hajtott napi 16 órai kényszermunkára, hogy paradicsomot építtessen az ingoványon.

Mazurka, kaviár, arany és vér. Sok vér. Egy birodalmi város születése, átalakulása és újjáéledése. És a névadó, Péter: Szent vagy Antikrisztus? Hat nap múltán mi is eldönthetjük.

Május 21 péntek

A kaviart autóbuszával jutunk be a városba, és ahogy megszokhattátok, rögtön városnézésre indulunk, hogy elmerülhessünk ebben a fél magyarországnyi, négy és fél milliós város hangulatában.

Kb. 17 órakor buszunk kitesz a Nyevszkijhez közel eső szállodánkban. „ Semmi sem szebb a Néva sugárútnál” írta Gogol a Nyevszkij proszpektről. S bár le kell mondanunk „az úton korzózó hódprémes ficsúrokról” és és „batiszt gallérú növendékekről” – az ingoványba vágott ösvény helyén épített orosz léptékű sugárút   reméljük így is  magával ragad.

Este: szabadprogram (Ami  a kulináris örömöket illeti, nos, ez a város már csak nyelvében őrzi az „obsepit”-et, a lehangoló szovjet közétkeztetést, alig tudunk majd választani a jobbnál jobb éttermek és kávézók között.)

Május 22 szombat

Sétánkat az Izsák-székesegyház mögötti Dekabristák teréről kezdjük.  Egyik oldalon az egykor a Szenátusnak otthont adó épületegyüttes, míg a másik oldalon megállunk majd az Admiralitás robosztus tömbje előtt, ahol  érdemes egy pillanatra elképzelni, hogy 300 évvel ezelőtt ott a lábunk előtt  bocsátották vízre a világ egyik legnagyobb flottáját. Péter uralkodása alatt 262 hajó indult innen meghódítani a világot.

Aztán elsétálunk az Izsák székesegyházba, amit erővel és verejtékkel 440 000 ember épített 24 000 cölöpre.  Elámulhatunk a látványon a kupolát és a  belsőt 425 kg arannyal vonták be – és elmélázhatunk, hogy a katedrális építése miért hasonlít a mai politikára? Aztán kiderül, hogy hogyan válnak istenné a Romanovok az Izsák székegyházban.

A tér közepén megcsodáljuk a városalapító Nagy Péternek emléket állító híres szobrot, a Bronzlovast és Sz. Bíró Zoltán elmondja, hogy mit jelent a szikla talapzatára vésett lakonikus felirat: Péternek Katalintól, továbbá megtudjuk  miért készült a szobor 15 évig és miért nem hasonlít egyetlen vonása sem Péterre.

Számos november 7.-i ünnepség végigállása után most a valóságban láthatjuk a Téli Palotát.

Én írom Önöknek, hogy ezután bemegyünk Puskin-lakásmúzeumába.  Kell ennél több?

Aztán visszatérünk a város legfontosabb sugárútjára, a Nyevszkijre.

Megnézzük a Kazanyi-székesegyházat, amely a szovjet korszak éveiben „Az ateizmus és vallástörténet múzeuma” volt. Aztán átmegyünk a  Vérző Megváltó templomba, amely nem művészi értéke miatt kihagyhatatlan, hanem azért, mert újabb adalék az orosz lélekhez: III Sándor ott építtette, ahol 1882-ben fölrobbant a bomba apja, a reformer cár hintója alatt.

A Mars mezőn vezetőnk emlékeztet arra,  hogy hogy lesz a  fényűző parádék színteréből véráztatta mező.

Ebédre a Tyinkoff sörfőzde éttermét ajánljuk, ahol helyben főzik a világos és a fekete sört, olyan élő sör ez, amilyet  Európában lámpással kell keresni. A sörözőt magát pedig  az oroszok országszerte nemes egyszerűséggel „ A legendásnak” nevezik.

Délután betérünk a város patinás vásárlóközpontjába, a Gasztyinnij Dvorba,aztán megint szükségünk lesz a fantáziánkra.

Indulatok, szerelem, bűn és bűnhődés sokadszorra. Az érzelmek, amelyeket Dosztojevszkij a Karamazov testvérekben megformált. Freud egyszerűen a valaha írt legcsodálatosabb regénynek nevezte.  És a hely, ahol Dosztojevszkij mindezt papírra vetette: az utolsó lakás. Ebben a lakásmúzeumban nézünk szét és mielőtt  a múltba révedbe lehorgonyoznánk ott,  vezetőnk segítségével képet kapunk a jelenről is. Ízelítőül csak annyit, hogy ma a múzeum szakmai tanácsadója Dosztojevszkij dédunokája, aki villamosvezető, míg fia az ükunoka a Ladogán egy hajón, zarándokokat szállít egy kolostorhoz. Ezen a ponton szükségünk lesz valami könnyebben emészthetőre, benézünk hát a város régi piacára a Vlagyimirszkij rinokra.  Itt nem lenne szabad kihagyni a helyiek kedvelt házias palacsintázóját. Az orosz palacsinta, a blini megannyi változata közt válogathatunk ( a lazacosat a helyiek pezsgővel öblítik)  és immár teli gyomorral sétálgathatunk a számtalan különleges zöldséget és halat kínáló pult között, hogy aztán a  híres belluga kaviár fölött  elmélázzunk a klasszikus kérdésen: hogy vajon mi kerülhet ezen a kaviáron  280 ezer Forintba.

Május 23 vasárnap

Látogatás az Ermitázsban.

22 km-t kellene  sétálnunk csak ahhoz, hogy körbejárjuk az épületet, de akkor még nem állnánk meg bármit is megnézni. Így aztán csak arra szánjunk magunkat, hogy egy délelőtt alatt megnézzük a legszebb termeket és a legismertebb műveket. Sok kaviartossal ősszel Hagaban láttuk Rembrand Tulp doktor anatómiáját, aztán Amszterdamban többek között az Éjjeli őrjáratot. Most a Tékozló fiú hazatérése előtt kell megállnunk, hogy kapisgáljunk valamit arról, hogyan lehet egyetlen ölelésben annyi fájdalom és szeretet, könyörgés és megbocsátás. A 12 Leonardóból legalább a két főművet látnunk kell, aztán  Raffaello Szent családját,  Tizian Szent Sebestyénét. A 22 itt kiállított Rubensből, többek között a nem kis meglepetést okozó  Bacchust, Michelangelo Guggoló fiúját, és az umbriai Luca Giordanok után egy pillantás az itt őrzött olasz gyűjteményre. Aztán ugrunk az időben. És bár utoljára Bécsben láttunk egy nagy francia impresszionista válogatást, az Ermitázsé olyen lenyűgöző, hogy már csak ezért is érdemes ideutazni.

Pihenésképp  a Téli Palota előtt  hajóra szállunk. Szárnyashajóval Petrodvorecbe utazunk. Megnézzük a Nagy Péter építette németalföldi hangulatot idéző tengerparti kastélyt, a Monplaisirt, illetve a katalini barokk Nagy Palotát, végül pedig sétálunk a szökőkutakkal teli gyönyörű parkban. Visszafelé ugyancsak hajóval jövünk és a Téli Palota előtti kikötőbe érkezünk. Aki még nem fáradt el, az átsétálhat a Palota-hídon (Dvorcovij moszt) a Vasziljevszkij-szigetre (Vasziljevszkij osztrov), a város Péter által kormányzati központként megálmodott részére.

 május 24. hétfő:

Látogatás az Orosz Múzeumban. Itt két anyag érdemel kitüntetett figyelmet. Egyrészt a múzeum középkori ikonjai, másrészt a képzőművészeti gyűjtemény XIX. század végével  induló és a ’30-as évek derekáig tartó anyaga, a parádés orosz avantgarde: Kandinsky, Konchalovsky,  Malevich, Falk, Filonov Chagall.

Délután látogatás a Péter-Pál erődben. Bástyái védelemként épültek, falai kaszárnyákat, börtönöket öveznek, de Péter ugyanúgy épített bele csónakházat mint lovardát. A Trubeckoj bástyában raboskodtak bojárok, itt vetette tömlöcbe a cár saját fiát, aki minő meglepetés nem természetes halállal halt. És itt hallunk majd a  Titkos ház vizesárokkal elszigetelt falai között sínylődő híres rabokról is. Az erőd közepén megnézzük a Péter-Pál székesegyházat. Itt derül ki mi köze a harangocskáknak a villámhárítóhoz és hogy „Az isten tartsd meg a cár”-ból hogyan lesz internacionálé.

Alant  cárok szarkofágjai,, cárnék és cárevicsek. Sz. Bíró Zoltán az intrikák és merényletek soráról mesél, végül elszenesedett testek és nyomravezető DNS minták története vezet át a jelenbe.

Ezután pihenésképp hajózni indulunk a város csatornáin és a Néva-ágain.

Este: Vacsora a város egyik legjobb éttermében, a XIX. század végének hangulatát idéző Saljapin-ban, ahol a kaviart érdeklődőit a  konyhába is beengedik. Aki pedig ezek után képes fennmaradni hajnali kettőig és „lejárni” a vacsorát, az megcsodálhatja a Néván átívelő hidak felnyitását.

Május 25. kedd:

A Kaviart buszával  Carszkoje Szeloba utazunk. Itt a kiterjedt és változatos angol parkon kívül bejárjuk  Nagy Katalin nyári rezidenciáját, valamint a XVIII-XIX. század fordulóján épített  Sándor-palotát. Az előbbi gazdagon és merészen díszített belső tereivel nyújt felejthetetlen élményt. Míg az utóbbi azért érdemel figyelmet, mert az utolsó orosz cár és családja évtizedeken át többnyire ebben a palotában élt és s ezeket az „élettereket” mára jelentős részben helyreállították.

Május 26. szerda:

Szentpétervár még egy negyedével ismerkedünk, az ún. Petrogradszkaja Sztoronával. Itt található a város egykori első embere, a máig tisztázatlan körülmények közt meggyilkolt Szergej Kirov lakásmúzeuma. A ’30-as éveket idéző lakás hűen adja vissza a kor – a nagy terrort közvetlenül megelőző évek – hangulatát.